Sz�riai aranyh�rcs�g (Mesocricetus a. auratus) Sz�rmaz�suk Sz�rmaz�si hely�k az egykori Palesztina, de ott ma m�r csak elv�tve fordulnak elõ. 1930-ban Aleppo k�rny�k�n Aharoni zool�gus professzornak siker�lt n�h�ny p�ld�nyt befognia, majd ezekkel hozta l�tre teny�szet�t a jeruzs�lemi egyetemen. K�t �vtizeddel k�sõbb, (az 1950-es �vekben) m�r Eur�p�ba is ker�lhetett n�h�ny p�ld�ny, amelyek azt�n itt tov�bb szaporodtak �s egyre t�bb �s t�bb emberhez eljutottak. Ma m�r se szeri, se sz�ma az aranyh�rcs�g�knek. Mivel jelleg�t tekintve sivatagi �llat, ez�rt a meleget nemcsak kedveli, de ig�nyli is! A szobahõm�rs�klet megfelelõ sz�mukra. Ismertetõ A nemek megk�l�nb�ztet�se (a kifejlett �llatokon) nem neh�z. M�r a testalkatb�l k�vetkeztethetni lehet r�. A h�mek l�nyegesen karcs�bbak, mint a nõst�nyek. A h�mek test�nek h�ts� r�sze tompa cs�csban v�gzõdik, itt helyezkednek el ugyanis jellegzetes zs�rp�rn�ik. A nõst�nyek �rthetõen teltebbek �s z�m�kebbek. A biztos meghat�roz�s (k�l�n�sen a fiatalokon) az ivarszervek megtekint�s�vel lehets�ges. A nõst�nyek v�gb�lny�l�sa �s ivarny�l�sa meglehetõsen k�zel van egym�shoz. Ha viszont ez a t�vols�g nagy, akkor h�mmel van dolgunk. Kedvezõ k�r�lm�nyek k�z�tt ak�r 3 �vig mis el�lnek, de a t�bbs�g �tlag �letkora 1,5-2 �vre tehetõ. Ez azzal magyar�zhat�, hogy el�g gyors az anyagcser�j�k. K�zismert, hogy a legt�bb �llat szereti a napf�nyt, ezzel szemben a h�rcs�g�k kifejezetten ker�lik a vil�goss�got. Ennek egyszerû a magyar�zata, õshaz�jukban a nappalt f�ld alatti �regeikben t�ltik. Vigy�zzunk, �llatainkat ne tegy�k ki k�zvetlen napf�nynek, ink�bb a szoba �rny�kosabb r�sz�ben helyezz�k el. Ha ezt a tan�csot nem fogadjuk el, kis�llatunk nyugtalann�, kimer�ltt� v�lhat, sõt, ak�r el is pusztulhat! Ha esetleg kiszabadulnak terr�riumukb�l, a lak�s b�toraiban nem tesznek k�rt, viszont a f�gg�ny�ket, szõnyegeket megr�ghatj�k, k�rmeikkel a sz�lat kih�zhatj�k. Leghelyesebb a kisz�k�tt p�ld�nyokat �sszeszedni �s visszavinni saj�t lakoszt�lyukba. Ezt az õ �rdek�k is megk�v�nja, hiszen �gy kiz�rt, hogy valamelyikre v�letlen�l r�l�pj�nk, aminek rendszerint pusztul�s a v�ge! T�pl�lkoz�suk Reggel �s este t�pl�ljuk �llatainkat. Napk�zben ugyanis t�bbnyire alszanak, �s ilyenkor ne kell zavarni õket. Az egyed�l�ll� h�rcs�g�ket naponta egyszer el�g etetni, mert ilyenkor nem kell att�l tartani, hogy a t�bbiek eleszik elõle az eles�get. T�pl�l�kukat azonos idõben �s azonos mennyis�gben adagolni. A f�l�sleget elrakt�rozz�k, ennek nagy elõnye, hogy a gondoz� n�h�ny napra egyed�l hagyhatja az �llatot. A pen�szedõ eles�get mindig el kell t�vol�tani! A rozst kiv�ve valamennyi szemes takarm�nyt (b�z�t, �rp�t, zabot, kukoric�t), napraforg� �s t�kmagot, mogyor�t, mandul�t, di�t, mazsol�t, datoly�t sz�vesen elfogyasztj�k. A sz�raz kenyeret nagyon szeretik, ami seg�ti az �lland�an n�vekedõ metszõfogak sz�ks�ges koptat�s�t. Sz�raz eles�get kifejlett �llatnak napi 15-20 g-ot adjunk. Z�lds�g �s gy�m�lcsf�l�k: a hagyma, citrom, retek kiv�tel�vel mindent megesznek. Ezekbõl a t�pl�l�kokb�l napi 40-50 g-ot adjunk a kifejlett �llatnak. A sz�raz eles�get este, a z�lds�geket, gy�m�lcs�ket ink�bb reggel adjuk �llatainknak. �trendj�k v�ltozatoss� t�tele �rdek�ben hetente adjunk z�ld f�vet, lucern�t, v�r�sher�t, t�len pedig nyers k�poszt�t, �vegh�zi z�ld sal�t�t, s�rgar�p�t, marhar�p�t, zellert is. Feh�rjesz�ks�glet�k miatt hetente egy-egy bogarat, lisztkukacot, f�ldigiliszt�t is adjunk h�rcs�g�nknek. Sivatagi �llatok l�v�n, vizet nem ig�nyelnek, z�ld n�v�nyekkel fedezik v�zsz�ks�glet�ket. Teny�szt�s�k Hamar (mind�ssze 6-8 h�t m�lt�n) ivar�rett� v�lnak. Teny�szt�sre 5-6 �llatot aj�nlatos beszerezni. C�lszerû �gynevezett polig�m teny�szetet l�tes�teni, ami annyit jelent, hogy 3-4 nõst�nyhez 1 h�met rakunk, m�g egy tov�bbi h�met tartal�kolunk. A nõst�nyek lehetnek testv�rek is, de a h�mek m�s v�rvonalhoz tartozzanak. Fontos az is, hogy csak olyan �llatok ker�ljenek szapor�t�sra, amelyekrõl eleve tudjuk, hogy sok ut�dot hoznak a vil�gra. Ha a csoportban elõfordulna civakod�s, durvas�g, a kezdem�nyezõ �llatot, halad�ktalanul t�vol�tsuk el. A nõst�nyek p�rz�si hajlama 4 napig tart, majd 7 nap eltelt�vel megism�tlõdik. Ha a nõst�nyeket 10-12 napon kereszt�l egy�tt tartjuk a h�mmel, k�tszer ny�lik lehetõs�g az �zeked�sre, p�rz�sra. Mivel a h�m sz�vesen p�rzik, felt�telezhetõ, hogy ennyi idõ alatt az �sszes nõst�ny sikeresen megterm�keny�l. A vemhess�g 16-18 napig, vagyis nagyon r�vid ideig tart. A vemhes nõst�nyek k�zel�bõl a h�meket c�lszerû elt�vol�tani. A h�mre is r�f�r ugyanis 4-5 napos pihen�s. Ezt k�vetõen �jb�l be�ll�that� fedez�sre. Elõfordulhat, hogy valamelyik nõst�ny nem term�keny�l meg, az ilyet vissza kell helyezni a k�vetkezõ teny�sz csoportba. Az �resen maradt �llatot helyes fest�kkel vagy szõrkurt�t�ssal megjel�lni, hogy k�sõbb k�ts�get kiz�r�an ellenõrizhess�k term�kenys�g�t, avagy meddõs�g�t. A sikeres p�rz�son t�ljutott nõst�nyek test�n m�r n�h�ny nap eltelt�vel �szrevehetõ a vemhess�g. A v�rand�s any�kat aj�nlatos k�l�nv�lasztani �s mindegyiknek - k�l�n-k�l�n, egy-egy 10x10x10cm m�retû, tov�bb� 5 cm �tm�rõjû lyukkal, kapuval ell�tott, felnyithat� fedelû fadobozt, od�t k�sz�teni, amelyet bel�lrõl b�lelj�nk ki sz�raz fûvel, kenderk�ccal vagy pap�rcs�kokkal. 16-18 napi vemhess�g ut�n, rendszerint �jjel, vagy kora hajnali �r�kban fialnak. Az �jsz�l�ttek csupaszok �s vakok. Sz�muk 4-12 k�z�tt v�ltozik. Azokat a nõst�nyeket, amelyek rendszeresen hatn�l kevesebb ut�dot hoznak a vil�gra, z�rjuk ki a tov�bbi teny�szt�sbõl. Az ilyen �llatok ugyanis (legal�bbis a nagyobb teny�szetekben) nem tarthat�k nyeres�gesen. Persze ott, ahol csak n�h�ny �llat van, �s a gazdas�goss�g nem elsõrendû szempont, a kev�sb� szapora �llatok is megtûrhetõk �s tarthat�k. Az anya�llatok a fial�s ut�ni elsõ napokban csak r�vid idõre �s ritk�n hagyj�k el az od�t. Ha ek�zben valamelyik apr�s�g kim�szna, az anyjuk r�gt�n visszaviszi õket a t�bbi k�z�. Az ell�st k�vetõ idõben a szoptat�s any�knak aj�nlatos a szokv�nyos �s k�sõbb ismertet�sre ker�lõ eles�gen k�v�l tejben fõz�tt zabpelyhet is adni. Ettõl ugyanis hamar erõre kapnak �s tej�k is v�rhat�an t�bb lesz. Mind az �jsz�l�tteket, mind az any�kat k�m�lni kell gyakori szemrev�telez�stõl, fogdos�st�l, zaklat�st�l. Nyolc nap eltelt�vel azonban m�r b�tran felnyithatjuk az od� tetej�t �s megn�zhetj�k a kis csal�dot. Elõ fordulhat. Hogy az otthonos kis f�szekben elpusztult vagy �letk�ptelen, net�n s�r�lt �llatot tal�lunk. Az ilyeneket t�vol�tsuk el, �s b�rmennyire is f�j�, irtsuk ki. Fial�s ut�n k�t h�tig ne ny�ljunk az od� belsõ berendez�s�hez. Ez idõ ut�n azonban k�sleked�s n�lk�l tiszt�tsuk ki, �s helyezz�nk be �j almot. A fiatalok 3 h�tig szopnak, de m�r a 15. napt�l kezdve rendszeresen kij�rnak az od�b�l, hogy lassan hozz�szokjanak az �n�ll� t�pl�lkoz�shoz. A harmadik �s a negyedik h�t k�z�tt aj�nlatos sz�tv�lasztani a k�l�nb�zõ nemû fiatalokat, majd valamennyit t�vol�tsuk el anyjuk k�zel�bõl, hogy ily m�don elker�lj�k a t�l korai, idõ elõtti fedez�seket. Lev�laszt�s ut�n az anya�llatokat, a h�mekhez hasonl�an, aj�nlatos 4-6 napig pihentetni, hogy a sz�l�s �s a szoptat�s ut�n szervezet�k �jj��p�lj�n, regener�l�djon. A felcseperedõ apr�s�gok ar�nylag hamar �s k�nnyen �tszoknak az anyatejrõl a kifejlett �llatok takarm�ny�ra, �s ek�zben szeml�tom�st gyarapodnak. Amint el�rik a hathetes kort, m�r kiv�laszthat�k a tov�bbteny�szt�sre alkalmas egyedek, amelyek k�t h�nap eltelte ut�n p�roztathat�ak elõsz�r. A sz�riai aranyh�rcs�g�k m�r 8 hetes koruk elõtt is ivar�rettek, de helyes, ha kiv�rjuk a k�t h�napos kort. Csak ebben az esetben sz�m�thatunk ugyanis eg�szs�ges �s megfelelõ sz�m� t�dra. Az any�kat a hetedik ell�s ut�n, ez rendszerint egy�ves korukra k�vetkezik be, aj�nlatos kiselejtezni, mert a tov�bbi szapor�t�suk m�r nem kifizetõdõ. Egy �v ut�n a h�mek felfedezõkedve is cs�kken, ez�rt ezeket is c�lszerû kivonni a teny�szt�sbõl.